2010. március 22., hétfő

Bones s03e12-15

Megnéztem a harmadik évad utolsó részeit, egészen pontosan 12-15-ig. Még csak most láttam először őket, ugyanis egészen „friss” Bones-fanatikus vagyok. Az biztos, hogy a lehető összes hatást elérték, így még mindig nehezemre esik a normális fogalmazás. Legelőször is: az a bíróságos rész, hihetetlen volt. Amit Brennan tett az apjáért, abban tényleg „nagyon sok szív van” vagy, amikor Angela megtagadta a tanúskodást, még úgyis, hogy börtönbe csukták. Zack, jajj, Zack! Tagadhatatlanul a szívemhez nőtt. Zack, aki mindent meg tud magyarázni, Zack, a labor királya és végül Zack, aki egy kannibál tanítványa lett. Ezen egyszerűen nem tudom túltenni magam. Miért pont ő? Hiszen annyira nem jellemző ez rá. Tényleg nem értem. Iszonyatosan fog hiányozni a csapatból.
Brennan és Booth. Mit is mondjak. Hozták a formájukat. Nagyon tetszett, ahogy Booth mondta a bíróságon, hogy Brennan nem lenne képes embert ölni. De az abszolút győztes jelenet, amikor Booth a golyó elé áll, nehogy Brennannek baja essen. Az a nő, Pam akárkicsoda, nagyon elvetemült volt. Már az elején tudtam, hogy ennek a dolognak nem lesz jó vége. De amikor zoknit adott Booth-nak. Na ez volt az, ami kicsapta biztosítékot. Bár az se volt semmi, amikor Brennan lepofozta a temetésen. Biztos nagyon fájhatott…
Eszembe jutott a babás rész… Hihetetlen, hogy Brennan még a babának is képes teljen antropológiai magyarázatot adni. Nem is csodálkozok rajta, hogy lepisilte. De végülis egészen összebarátkozott vele. Annyira aranyos volt, ahogy az ujjaival szórakoztatta. De a kedvencem: „Hé, Booth, most is olyan fejet vág…” Erre a gyerek kimereszti a szemét.
Nem tudom, hogy kinek az ötlete volt, hogy a részek végén mindig legyen valami kis személyes beszélgetés, ha úgy tetszik, valami kis levezető, de nagyon tetszik. A legjobbak, amikor Brennan és Booth beszélgetnek. Nem tudom, hogy emlékeztek-e arra, amikor a lovas-szexjátékos-gyilkosos rész végén beszélgetnek… Én képes vagyok többször újra és újra megnézni. Amit Booth akkor mond, az fuu… egyszerűen nem tudom leírni a hatást. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése